Érzelmek túlburjánzása közepette, gyerekzsivajjal kísérve indult a csütörtök, a készülő vihar szinte bennünk tombolt a reggeli órákban.  De nektek is köszönhetően belső csenddé szelídült estére…

Mindhárman útra keltünk, hogy a megbeszéltek alapján egy helyre gyűjtsük a helyi finomságokat.  A dobozok mellett fejenként minimum egy gyerek mocorgott folyamatosan a hátsó ülésen néha berzenkedve, de többnyire beletörődve, ez egy olyan ökoközértes nap. Lehet, hogy ha nem március 15-e előtt történik mindez útra sem kelünk, mindegyikőnk arcán feltűnt néha a kétely, de aztán hagytuk, hogy történjenek a dolgok.

Szilvinél kezdtük a dobozok összerendezését, később miután félő volt, hogy a hótorlasz miatt a szőlőhegy fogságában ragadunk, áthelyeztük a főhadiszállást Klarisszékhoz. Sonkaillat, kekszillat és néhány makacs gyerkőc, tojáshiány (sajnos Matyi gyermekei odaadtak az alkalmi vásárlóknak a számunkra félretett 100 tojásból 40-et) jellemezte a dobozolást és egyre több pillantás vetődött az ablak irányába, hiszen a szél már teljes erőbedobással dolgozott.  Az, hogy csak két téligumi van az autón később jutott eszünkbe. A biciklisek által jól ismert kisfaludi emelkedő előtt állt a kocsisor, sokan visszafordultak és bennünket is erre bíztattak.  Jenci is előkerült valahonnan és felajánlotta, hogy dobozostól bevisz minket a Madách utcába, de bíztunk a több mint 10 éves, és többnyire hűséges autóban. Állandó segítőnk Laci még beugrott a Gabonakuckóba (bár az úrhidai vásárlóink tudják, hogy a barnarizsre várni kellett) így elvileg nálunk volt minden, már csak a hótorlaszt és az előttünk beragadt vagy félreállt autókat kellett „kikerülni”.  

Hatalmas nevetések, szurkolótábor szerű autóbíztatás, egy-egy beragadt jármű néhányszor a sajátunk kiszabadítása, telefoncsörgés, telefonkeresés, kézmelegítés, ételillat. Odaértünk, kipakoltunk, kaptunk egy kávét Vikitől, ami nagyon jól esett, vártunk és aggódtunk, hogy Ti vajon tényleg eljöttök ilyen szélviharban legyőzve a hótorlaszokat?

És utólag már nem tudom, hogy csináltátok, de szinte mindenki ott volt! Köszönjük!